Asszonyfarsang

Amikor az asszonyoké lett a világ – Asszonyfarsang

2026.02.17.

Volt egy nap, amikor kicsit minden megfordult. Egy nap, amikor az asszonyok vezettek, nevettek, parancsoltak, legalábbis játékból. Ez volt az Asszonyfarsang, amely nemcsak egy farsangi program lett, hanem valódi, szívből jövő közösségi élményes természetesen csak hölgyeknek. A foglalkozás elején a hagyományról beszélgettünk. Arról, hogy régen ez a nap az asszonyok szabadságáról szólt, lehetett hangosnak lenni, nevetni, kifigurázni a férfiakat, és egy kicsit kilépni a hétköznapok megszokott szerepeiből. A lakók figyelmesen hallgatták, sokan saját emlékeket is felidéztek.

Aztán jött a zene, magyar nóták, operettrészletek, ismerős dallamok töltötték meg a teret. Különösen nagy sikere volt a Hajmási Péternek és a Can-cannak, nevetés, taps, mozdulatok, csipkelődés követte őket. A férfiak kifigurázása játékos, szeretetteljes formában történt, sok humorral, sok önfeledt pillanattal. Az arcokon felszabadultság, a levegőben jókedv volt. Nem volt kötelező semmi. Aki táncolt, táncolt, aki csak nézte, az is részese volt. Talán ez volt a legszebb benne, minden hölgy ellátott a saját ritmusában élhette meg az ünnepet. A program végén is követtük a hagyományokat. Zsíros kenyér került az asztalra, mellé pezsgő, egy kis közös koccintás, ahogy régen a böjt előtti utolsó mulatságokon. Egyszerű volt, mégis ünnepi. Beszélgetés, mosolyok, összenézések zárták a napot. Ez az Asszonyfarsang nem csak egy foglalkozás volt. Egy nap, amikor lehetett nevetni, felszabadulni, együtt lenni. Egy nap, amikor az asszonyoké lett a világ, legalább is egy kicsit. Néha pontosan ezek a „kicsit megfordított” napok adják a legtöbbet egy közösségnek.

Mentálhigiénés csoport